A Szeretet Ünnepén bűnbocsánat

Gyötrődöm minden nap... nem tudok másra gondolni már egy ideje... nem tudok aludni rendesen. Hibáztam és nem látom a kiutat. Nem tudom, mit tegyek, csak szenvedek. Sírás kerülget. Szorítja torkom, de nem jön ki. Látni akarom, távolról nézni. Érezni a tekintetét, megbocsájtó ölelését.

Ő is szenved, tudom jól, de bármit teszek, nem válaszol. Látom esténként magam mellett, előttem van tekintete. Még símogat álmomban, még suttogja fülembe, hogy szíve örökre itt marad.

Hová tettem az eszem? Ez egy halott illúzió.

"De jó volna megnyugodni.

De jó volna, mindent,
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni."

Ady Endre: Karácsony (részlet)