:-(

Az ágyára felkötötte a gondozó kapaszkodónak a nadrágszíjjat. Mama kiment főzni ma és felügyelet nélkül hagyta papát. Mire bement, papa leszerelte és a saját nyaka köré fonta... megelégelte a szenvedést azt hiszem... célját nem sikerült elérnie. :'-(
(Kiborultam.)

Interjú a munkahelyemen

A Kossuth Rádió "Magyarországról jövök" c. műsor egyik riportere látogatott el munkahelyemre és készített velünk interjút. A riport 2010. január 23-án került adásba.
(20sec 56mp-től)
http://www.mr1-kossuth.hu/musoraink/magyarorszagrol-jovok.html

Aktuális és közelmúlt, avagy a meztelen valóság

"Én látástól mikulásig dolgozom, betegeskedem....(lelkileg elfáradtam)

Papa várja a halált... egész nap ágyban fekszik. Felfogadtunk egy ápolót mellé napi 4 órában, aki pelenkázza, öltözteti, segít a fürdetőnőnek, és takarít szabad idejében.

Mama egyre gyerekesebb, ami miatt ki is fakadtam hétvégén és borult a bili. Kő kövön nem maradt, utánam a vízözön, de hatásos volt, mert este felhívott, hogy bocsánatot kérjen és elismerte, hogy igazam van.

Bandiékkal is nehéz szót érteni, mert dirigálni tudnak, de tenni nem akarnak semmit.

Papa nem beszél már semmit, valószínűleg fájdalmai vannak a daganatok miatt, ami főleg a homlokcsont áttétből ered. Rengeteget fogja a homlokát, sokat alszik. Hétvégenként lent vagyunk Olival és többnyire én emelem ki az ágyból, öltöztetem fel, teszem tisztába, ha mosdatni kell, én emelem, tartom és Oli mossa. Az autóba már csak rendkívül nehezen tudjuk betenni, mert nem férünk hozzá, ezért minden orvost lehetőség szerint házhoz hívunk. Könnyíti a helyzetet, hogy vásároltunk egy elektromos kórházi ágyat neki, amivel minden pozicióba távirányítóval mozdítható, s ezt végre nagyi is kihasználja.

Apáék jól vannak, most jöttek vissza Ausztriából. Egy hétig síeltek, addig én etettem a kecskéket is a telken. Nem örültem neki, mert így este 11-kor tudtam csak nekifogni a hólapátolásnak, de apa miatt megcsináltam becsületesen. Jelenleg 4 kecske van, kettő várandós.

Apa sokat tárogatózik, eljár szabadegyetemre, templomba.

Bella nagyon beteg volt az ünnepek alatt, s még most is vigyáznia kell, mert bár fájdalmai már nincsenek, egy nagyyon csúnya vírusos májbetegséget kapott. Több héten keresztül minden reggel vért vettek tőle, enni képtelen volt 2 teljes hétig, a fájdalomtól sírni sem volt ereje, aludni, feküdni, ülni képtelen volt. Szerencsére az elsődleges gyanút sikerült kizárni, mert azt hitték, hogy leukémiás, de ez nem volt igaz. Sok vizsga kihagyása után, most ismét tanul, könyvtárba jár, de nagyon vigyáznia kell, mert a legkissebb megeröltetés esetén leszakadhat a lépe és életveszélyes állapotba kerülhet.

Olival mi ketten szakadunk száz felé és osztjuk fel a feladatokat papa ellátása, mama segítése, Bella orvosokhoz szállítása és a munkahelyünkön szükséges teljesítés között.

Bár a horoszkópom azt írta, hogy ez az év lesz a legeredményesebb karrierem szempontjából, azt hiszem, mégis a pokol vár még ránk...

Február 4-én viszem mamát a bőrrák felülvizsgálatra, ahol megnézik, hogy sikerült e megállítani az áttétek terjedését. Szerencsére az ápolónk (Aranka) tud vigyázni papára addig.

Most a Vöröskereszt Szolgáltatóház alkalmazottjaként vagyok szociális munkás, amit nagyon élvezek. Itt hajléktalanokat foglakoztatunk, képzünk tovább és segítünk nekik megfelelő lakhatást biztostani. Végre nem halat, hanem hátót adunk a változás érdekében és ez tetszik. Persze itt is vannak nehéz időszakok, de a munkát nem keverem a magánélettel és így szeretek dolgozni járni. Balázs a főnököm teljesen szabad kezet ad, és mindig nagyra értékeli munkámat. Rengeteg pályázatot és projekt tervet készítek, jövök, megyek, szervezkedem.

Amikor tehetem, biciklivel játok dolgozni és ez segít levezetni a feszültségem. Most készül a második bicajom.

Marci napsugár az életemben minden alkalommal. Már magának olvas mesét esténként és legutóbb levelet írt Editéknek. Ez állt benne:

APA ANYA,
ELMENTEM MESZIRE MAJD EGYSZER JÖVÖK.

SZERETETEL MARCI

Azt hittem, beszarok, mikor elolvastam. :D Másnap pedig megfűzte Editet, hogy süssön neki "hamuba sült pogácsát", de szerencsére csak a kanapén ette meg. :)"

/Idézet az egyik barátomnak írt levelemből.../

Boldogság

Boldog vagyok és ezt most SENKI sem veheti el tőlem! Boldog vagyok, mert kezd sinen lenni minden. Már csak a fizetésemen kéne változtatni... :S

Wiharos életem... az év kezdete

Már megint beteg vagyok. Sikerült végképp lemerülnöm. Lázasan, náthásan fekszem egész nap ágyamban, dolgozni, gondolkodni képtelen vagyok, pedig lenne mit csinálni.

Rengeteg gond szakadt a nyakamba mostanság, de talán így is boldogulok az akadlyok legyőzésével lassacskán.

Szerencsére nem hagyom magam hergelni semmivel. Már nem érdekel semmi, csak a céljaim.

A Bécs-Pozsony Alleycat-et ki kellett hagynom. Péntek hajnalban indultunk vonattal Hegyeshalomra. Innen akartunk áttekerni Bécsbe, amikor már oly mértékben rosszul voltam, hogy kénytelen voltam Zeidorfból ismét vonatra ülni és így eljutni Bécsbe. Sajnos az alvás nem segített másnapig, így reggel a nevezés helyett a pályaudvarra tekertem vissza. A többiek tiszteletre méltón teljesítették a távot és tekertek vissza Pozsonyból Rajkáig, ahonnan hazahozta őket az esti vonat.