2010. március 19., péntek

Néha nehéz...

Nehéz feldolgozni azt a veszteséget, mely kézzel megfoghatatlan...
Nehéz elveszteni olyan embert, akit talán sosem ismertem igazán, mégis jelentőségteljes, mert értéke volt az együtt töltött időnek, s szenvedés érezni a hiányát annak, ami el sem kezdődött - a barátságnak.
(Köszönöm a mosolyt, a kellemes perceket, a fantasztikus beszélgetésket és mindent, mi szavakban ki nem fejezhető, mert a világ összes szava is kevés lenne...)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése